Ungváron voltunk, ahol megnéztük a várat, skanzent, és a várost is. Délután értünk vissza a szállásra, ezután mindenki sietett gyakorolni, ugyanis este koncertet tartottunk a Beregszászi Zeneiskolában. A koncert után a Tanárnőnk elengedett minket szabad programra. Számomra ez a nap volt a legemlékezetesebb nap.

Az ungvári zeneiskola előtt

A várból átslattyogtunk a skanzenba…, ahol megnéztük a jellegzetes kárpátaljai házakat, háztartásokat.

Kárpátaljai lakóház – régen

Néhányan a skanzenban

Reggel 5-kor keltünk  a Gergővel, mert indultunk a zenesuliba befújni. Utána visszamentünk reggelizni és indultunk Ungvárra, ami nagyon tetszett nekem. Visszaérkezéskor adtunk egy felejthetetlen koncertet a beregszásziaknak. A közös műsorunk sikerült a legjobban, de azért a kvintett előadását se felejtem el. Utána visszamentünk vacsorázni, majd  kimentünk beszélgetni és sétálni a parkba.

A görög katolikus dómban 

Várfal Ungváron

Pihenéssel egybekötött múzeumlátogatás 

Minket azért legjobban a régi hangszerek érdekeltek

Kedden koncertet adtunk a beregszásziaknak… hát elég viccesre sikerült. Kezdésnél a színpadon lévő zongorát be kellett tolni egy kis helyiségbe, ahova alig fért be és persze, hogy én voltam hátul;  ezért nem fértem ki, a többiek pedig otthagytak. Elkezdődött a koncert, az igazgató úr beszédet mondott, utána a többiek feljöttek a színpadra, akkor vették észre, hogy ott vagyok a zongora mögött, kiszabadítottak és már ment is a műsor. A finálénál a kvintett aratta le a sikert.

El kéne indulni, meg kén házasodni…

 A kvartett: Kutyi, Reti, Ákos, Joni

Hétfőn hosszú utazás után a beregszászi zeneiskolások csoportja fogadott minket. Ettől a pillanattól fogva ők is velünk tartottak útjaink során. Egy református szakkollégiumban szállásoltak el minket, ami fel volt újítva és nagyon kényelmes volt. Beköltözés után egy másik épületben már ebéddel vártak minket, amit két aranyos néni főzött.

Attól a pillanattól kezdve, ahogy megtudtam, hogy hová kirándulunk, hihetetlenül vártam már a májust! Mondhatni, hogy az osztály számlálta, hogy mennyi van még hátra a nagy útig!

Kárpátalja felé…

Amikor odaértünk, már vártak minket a kárpátaljaiak, akiket már ismertünk…..este beszélgettünk, hogy mi történt azóta, mióta nem találkoztunk velük…

A megérkezés, viszontlátás….

Hétfő délután értünk Beregszászba, ahol lepakoltunk a szálláson. Utána megebédeltünk, ami kimondottan finom volt. Délután benéztünk a környező falukba, majd este Beregszászt fedeztük fel az osztály pár tagjával. Első utunk a legközelebbi bolt volt, majd egy pizzázóba is bementünk.

A beregszásziakkal együtt felültünk a buszra, majd az irányt Nagyszőlős felé vettük. Amikor megérkeztünk egy emlékművet néztünk meg, aminek a történetét nagyon érdekesen mesélte el a Tanárnő.

Hétfő délután leginkább Kárpátalja vallási életéről volt szó. Láttunk régi és modern templomot Csetfalván. Ezekben megismerkedtünk a kazettás mennyezettel és a hatalmas gerendákkal.

A csetfalvai református templom fazsindelyes tornya

A kazettás mennyezet

Nóri néni mesél….